Orbán: Az EU most már magyar kottából játszik

• Délen a határvédelem jó irányba halad, nyugaton viszont romlik a helyzet – állapította meg a kétnapos EU-csúcsot követően a magyar miniszterelnök.
• Orbán Viktor mostantól a menekültek kötelező áthelyezésére vonatkozó állandó mechanizmus kivédését tekinti az első számú feladatnak.
• A magyar kormányfő Ausztriát is megdicsérte, úgy vélve, hogy a józan ész útjára lépett.

Orbán Viktor szerint a péntek éjjel befejeződött kétnapos uniós csúcstalálkozón az EU most első ízben lényegében elfogadta a menekültválságra felkínált magyar megoldást, ami a külső határok védelmének és a menekülthullám megállításának szavaz elsőbbséget. „Most tartunk ott, ahol már egy éve lennünk kellene” – tette hozzá az Európai Tanács ülésén a migrációs stratégiáról folytatott, időnként heves vita eredményeit értékelve a magyar kormányfő.

A miniszterelnök a józan ész diadalaként értékelte az osztrák kormány döntését a belépő menedékkérők létszámának korlátozására, amit ugyanakkor az EU és a nemzetközi joggal való összeegyeztethetetlensége miatt keményen bírált egy nappal korábban az Európai Bíróság. Orbán úgy vélte, hogy amit Ausztria és a nyugat-balkáni útvonal mentén elhelyezkedő országok tesznek, az valójában a magyar megoldás. „Kerítést építenek (még ha más elnevezést is találnak erre), megállítanak és visszafordítanak” – pontosította, hogy mire gondolt.

A kormányfő – aki a múltban visszatérően ostorozta az Európa délkeleti határain kialakult helyzetet – most úgy vélekedett, hogy a déli határvédelem problémájának megoldása jó irányba halad, „a déli határ úgy tűnik, hogy rendben van”.

Orbán ezzel szemben most nyugatról látja a fő kihívást, mert – mint mondta – „néhányan egyre nagyobb erővel nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy engedjük be a menekülteket az EU területére”. A kormányfő ennek kapcsán utalt arra a német javaslatra, amelynek értelmében március végéig 5-10 ezer menekültet osztottak volna szét a tagállamok között Görögországból és/vagy Olaszországból. Ezt azonban elmondása szerint sikerült meghiúsítani. Hozzátette, hogy „a kötelező betelepítési kvótának” magyar megítélés szerint politikai és jogi alapja sincs, és ennek elhárítását nevezte mostantól az első számú feladatnak.

A miniszterelnök a BruxInfo kérdésére válaszolva megerősítette, hogy nem áll szándékában a menekültek áthelyezését elutasító álláspontjának felülvizsgálata, és ezen még az sem változtatna, ha sikerülne az EU déli határainál számottevően csökkenteni vagy megállítani a menekültek áradatát. Orbán ezt azzal indokolta, hogy a magyar lakosság a tavalyi konzultáción szerinte világossá tette, hogy „nem akar együtt élni azokkal, akik ellenőrzés nélkül, azonosítatlanul léptek be az ország területére”.

A kormányfő fogadkozott, hogy meg fog akadályozni minden olyan uniós szintű törvényt, aminek értelmében Magyarországnak menekülteket kellene átvennie. „Akik az áthelyezést erőltetik, azt szeretnék, hogy ebből állandó rendszer legyen. Ez szerintem teljesen ellentétes a magyar emberek kívánságával. Fontosnak tartom, hogy ne legyen ilyen kötelező jogszabály” – szögezte le.

A magyar miniszterelnök azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a menekültek Törökországból az EU-ba történő áttelepítését is elutasítja, ami a menekülthullám csillapítására vonatkozó EU-török együttműködési terv egyik eleme. „Ezt mi teljesen ellenezzük, de ez szerencsére önkéntes. Mi nem tartozunk ahhoz a csoporthoz, amely a betelepítés barátjának nevezi magát” – közölte.

Orbán szerint a magyar kormány átérzi Görögország nehéz helyzetét, de nem lehet szemet hunyni afelett, hogy képtelen teljesíteni schengeni kötelezettségvállalásait. Utalt rá, hogy ez a fő oka, amiét az EU kénytelen Törökországra hagyatkozni a menekültválság enyhítésében. Úgy vélte, hogy ugyanakkor nincs biztosíték arra, hogy Törökországgal sikerül megvédeni a külső határokat. Ezért szükség van egy másik tervre, ami "nem B-terv, hanem egy tartalékterv", amit akkor kell elővenni, ha nem működik a török megoldás.

Azt, hogy ez a pillanat mikor fog elkövetkezni, Orbán szerint a nyugat-balkáni útvonal mentén fekvő országoknak kell eldönteni, melyek szükséges esetben „ezt az egész útvonalat le fogják zárni”. A miniszterelnök számára, ami most Ausztriában történt, az már ennek a megelőlegezése.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország a török terv sikerében érdekelt. Abban, hogy török segítséggel sikerüljön megállítani a menekültek tömeges beáramlását.

Arra is utalt, hogy a nehéz ukrajnai helyzet miatt, a szomszédos országot egyre többen hagyják el Magyarország, Szlovákia és Lengyelország irányában. A helyzet megítélése szerint indokolttá teszi, hogy erről a kihívásról és lehetséges következményeiről is vitát nyissanak az Európai Tanácsban. Éppen ezért kezdeményezi Donald Tusknál a vita napirendre tűzését.

A miniszterelnök olasz kollégája, Matteo Renzi szavaira is reagált, aki a menekültválságban tanúsított szolidaritás hiánya miatt a felzárkóztatási források csökkentésével fenyegette meg a visegrádi országokat. Orbán mindenekelőtt emlékeztetett rá, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós büdzsét csak egyhangú döntéssel lehet megváltoztatni, azt pedig, hogy mi lesz utána, nem lehet megjósolni.

A magyar kormányfő méltánytalannak is tartja Renzi felvetését, mert az szerinte hibásan értékeli Magyarország szerepét a menekültválságban. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország saját erőből 200 millió eurót fordított a déli határvédelemre, hozzájárulva ezzel az európai erőfeszítésekhez. De, megítélése szerint Ukrajna segítése sem hagyható ki az összeurópai szolidaritásból.