Három ütemben jöhet a görög adósságkönnyítés

• A görög adósságkönnyítés rövid, közép és hosszú távú módozatainak kidolgozásával bízta meg hétfői soron kívüli ülésén az Eurócsoport a szakértőket.
• A hitelezők Athén és az IMF kedvében járva a biztonsági tartaléknak szánt csomagon is puhítottak abban a reményben, hogy két hét múlva nyélbe üthetik a megállapodást a görög program első felülvizsgálatáról.

Ha konkrét döntések nem is születtek az Eurócsoport görög témának szentelt hétfői rendkívüli ülésén, a tagállamok pénzügyminiszterei lényegében megállapodtak az asztalon lévő görög csomag fő paramétereiről, amit a tervek szerint május 24-én esedékes következő ülésükön véglegesíthetnek.

A hétfői rendkívüli ülés napirendjén három téma szerepelt. Először is a harmadik görög mentőcsomag és fiskális kiigazítási program szakértői szinten már lezárt első felülvizsgálatáról, aminek politikai jóváhagyása elengedhetetlen feltétele az összesen 86 milliárd eurós kölcsön következő részlete folyósításának. A második téma azon intézkedéscsomag részleteinek a pontosítása volt, ami egyfajta biztosítékként szolgál majd a hitelezők (az intézmények és amennyiben beszáll a hitelcsomagba, az IMF) számára ahhoz, hogy a 2018 végére előírt 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többlet akkor is teljesülni fog, ha a görög program különböző okok miatt esetleg letér a tervezett pályájáról.

Végül, de nem utolsós sorban, a sorrendben harmadik hitelprogram tavaly júliusi elfogadása és 2012 óta első ízben vitatták meg a miniszterek a görög adósságkönnyítés lehetőségét, illetve annak módozatait. Miként Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke fogalmazott, két vörös vonalat húzva a homokba. Adósságleírásról, a görög adósság névértéken történő csökkentéséről nem lehet szó, miként arról sem, hogy a program tavaly nyáron megállapított feltételei számottevően módosuljanak.

Dijsselbloem tájékoztatása szerint az Eurócsoport tagjai elviekben megállapodtak arról, hogy három különböző idősíkban – rövid, közép és hosszú távon – foglalkoznak az adósságkönnyítéssel, illetve arra kérik fel a szakértőiket, hogy a következő napokban mindegyiknek dolgozzák ki a technikai részleteit.

Rövidtávon megvizsgálják a program adósságmenedzselésének optimalizálására (az adósság fenntarthatóságának biztosítása, a költségek enyhítésével) vonatkozó lehetőségeket. Klaus Regling, az ESM igazgatója példaként említette azt, hogy az ESM kötvénykibocsátáson keresztül történő kölcsönfelvétele esetén úgy kombinálják a rövid és a hosszú futamidejű hiteleket, hogy azzal a görög fél számára minél kedvezőbbé tegyék az adósság visszafizetésének feltételeit.

Ami a középtávú adósságkönnyítést illeti, a pénzügyminiszterek felkérték az Euró Munkacsoportot azoknak a specifikus intézkedéseknek – köztük elnyújtott kegyelmi időszak, meghosszabbított futamidők és további kamatcsökkentések – számbavételére, amelyekről szükség esetén a görög program végén, 2018 végén vagy 2119 elején dönthetnek, a program sikeres végrehajtásától függően.

Hosszú távra szólóan pedig az Eurócsoport kész írásba adni, hogy szükség esetén és előfeltételként tekintve az elsődleges költségvetési többletek teljesítésére, a program végén (2018 végén) kész további adósságkönnyítő intézkedéseket fontolóra venni a görög bruttó finanszírozási szükségletek fenntartható pályán maradásának biztosítása érdekében.

Dijsselbloem újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy ezzel a háromütemű megközelítéssel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is egyet értett. Utalt rá, hogy ez a módszer eloszlathatja az IMF-nek a görög adósság hosszú távú fenntarthatóságára vonatkozó kételyeit, aminek kiküszöbölése nélkül aligha szállna be az újabb görög mentőcsomagba. Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója egy, az Eurócsoport tagjainak írt és a sajtóban kiszivárogtatott levélben komoly fenntartásainak adott hangot az európai hitelezők által támasztott feltételek, illetve az adósság fenntarthatósága iránt. Az IMF korábban (és a jelek szerint most is) az adósság névértéken történő csökkentése mellett érvelt, mert az adott feltételek mellett nem látott garanciát annak fenntarthatóságára.

Klaus Regling emlékeztetett rá, hogy a magánhitelezők 2012-ben a görög adósság mintegy 60 százalékát leírták, miközben az intézményi hitelezők ugyanebben az évben jelentősen könnyítettek a görög adósság visszafizetésének feltételein (az átlagos visszafizetési idő például az EFSF-nek és az ESM-nek 32 év). Mindösszesen Regling szerint az eddigi adósságintézkedések éves szinten 8 milliárd euró megtakarítást jelentettek Görögországnak, ami az ottani éves GDP 4 százaléka.

Nem az adósságkérdés az egyetlen, amiben az Eurócsoport tagjai – nyilvánvalóan azért, hogy az IMF-et megnyerjék a hitelcsomagnak – engedményt tettek. Dijsselbloem közölte, hogy a pénzügyminiszterek Athén kérése előtt meghajolva belementek abba, hogy a görög parlament konkrét intézkedések helyett csak egy mechanizmust iktasson mielőbb törvénybe, ami automatikus fiskális intézkedéseket léptetne életbe arra az esetre, ha egyértelművé válna az, hogy a görög program letért az eredeti pályáról és nem képes produkálni az elvárt elsődleges költségvetési többletet. Az Eurócsoport korábban a biztonsági tartalék intézkedésekre lebontott elemeinek elfogadását követelte a görög parlamenttől, amire azonban az ország alkotmánya nem nyújt lehetőséget.

Egy további könnyítésként a hitelezők abba is belementek, hogy a puffercsomagban (ami tehát csak egy biztonsági tartalék) a görög kormány közös megegyezéssel bevételnövelő strukturális intézkedésekkel válthasson ki kiadáscsökkentő tételeket, ha erre adottak a feltételek. Mindennek azért van jelentősége, mert az IMF bírálta azt, hogy szerinte a pótcsomagban túlsúlyban vannak a növekedésre negatív hatással lévő megszorító intézkedések. Úgy tűnik, hogy az Eurócsoport ebben a kérdésben is az IMF és Athén kedvében járva mozdult el.

Végezetül a miniszterek nyugtázták a szakértői szintű megállapodást az intézmények és a görög kormány között a GDP 3 százalékát kitevő fiskális reformokról (nyugdíjreform, személyi jövedelemadó, privatizációs alap, rosszul teljesítő hitelek, stb.), amelyek közül többet vasárnap este megszavazott a görög parlament. A következő napokban befejeződhet a technikai munka és a pénzügyminiszterek május 24-i ülésükön politikai szinten is jóváhagyhatják a görög program első felülvizsgálatának lezárását, ami a következő hetekben megnyithatja az utat a kölcsön következő részletének folyósítása előtt.

Miként Dijsselbloem rámutatott, a három téma párhuzamosan fut, de jogilag nincs szorosan egymáshoz kötve. Vagyis az adósságkönnyítés kérdéséről való megállapodás nélkül is lezárható a felülvizsgálat és utalható a hitel.