Schengen és Davutoglu barátai is frakcióznak Brüsszelben
A menekültválság megoldására irányuló uniós stratégia kritikus értékelése, a brit újratárgyalási igények „tabuk nélküli megvitatása”, a gazdasági és monetáris unió továbbfejlesztésének soron következő lépései és az energiauniós projekt megvitatása. Ezek lesznek a csütörtökön délután kezdődő kétnapos EU-csúcs fő témái, amelynek margóján nem kizárt, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök előhozakodik majd az orosz szankcióhosszabbítás ügyével is.
Ami a szankciók újabb hat hónappal történő meghosszabbítását illeti, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már felkérte a luxemburgi soros elnökséget, hogy a tagállamok állandó képviselői (nagykövetei) pénteken a csúcsot követően üljenek össze és tűzzék napirendre a technikai hosszabbítás kérdését. Ez azért formalitás, mert mindenki egyetért azzal, hogy a minszki béketerv maradéktalan végrehajtásáig nem lehet szó a szankciók feloldásáról vagy enyhítéséről.
Az összejövetel slágertémája kétségkívül a menekültválság kezelése és a párizsi merényletek nyomán a terrorizmus elleni harc fokozása lesz. A vezetők a vitát elnöklő Donald Tusk szándékai szerint egyfajta leltárt készítenek majd a migrációs válság megoldására irányuló uniós stratégia működéséről, záró következtetéseik szövegtervezetében elégtelennek nevezve az eddigi erőfeszítéseket és a megsürgetve a gyorsabb végrehajtást.
„A schengeni vívmányok megőrzésének előfeltétele a külső határok feletti ellenőrzés helyreállítása” – húzza alá az állam- és kormányfők elé kerülő szövegtervezet, ami a hotspotok (regisztrációs központok) lassú felállítását, a menekültek belső áthelyezését célzó mechanizmus vontatott beindítását és a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek visszaküldésének akadozását nevezi meg a fő problémák között.
Egy további probléma a terrorfenyegetéssel összefüggésben az, hogy a menedékkérők érkezésekor és előzetes szűrése során mostanáig jóformán nem fordítottak figyelmet a biztonsági szempontokra. Ez az aspektus szinte teljesen hiányzott.
Éppen a külső határok őrzésére kínálna megoldást az Európai Bizottság keddi javaslata az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására. A vezetőknek a csütörtöki vita ugyan lehetőséget kínál majd az első reakciókra, de a javaslat előterjesztése óta eltelt rövid időre való tekintettel csak arra szorítkoznak majd, hogy megsürgessék a rendelet elfogadását.
Annál is inkább, mert – miként arra egyes tagállami diplomáciai források szerdán rámutattak – a bizottsági terv egyik gyenge pontja, hogy rövid távon nem ígér megoldást a jelenlegi legnagyobb problémára, a görög külső határok megfelelő ellenőrzésének hiányára. „Egyetértünk a külső határok megerősítésének szándékával, de ezzel nem várhatunk 2020-ig. Most, azonnal meg kell ragadnunk a szarvánál a bikát” – fogalmazott egy nevének mellőzését kérő tagállami forrás.
A javaslat legellentmondásosabb eleme az, hogy az „európai határőrség”, egy hibrid (európai és tagállami komponensből álló) kontingens helyszínre vezényléséről (amire a legvégső esetben kerülne csak sor) egy bürokratikus eljárás révén lényegében az Európai Bizottság döntene, és nem lenne többé szükség az érintett tagállam beleegyezésére sem. Ezt a javaslatot Brüsszelben egyesek máris „a komitológia felhasználásával történő inváziós záradéknak” titulálták.
Egyesek attól tartanak, hogy a rendelet-tervezet jogalkotási vitája a Tanácsban és az Európai Parlamentben parttalan és véget nem érő ideológiai vitába torkollik majd arról, hogy hol húzódnak a nemzeti szuverenitás és a közösségi módszer közötti határvonalak.
Az EU-n belül a migrációs válság kezelését illetően meglévő mély repedéseket jól szemlélteti, hogy a tagállamok vezetői a csúcsot megelőzően különböző formátumokban találkoznak. A Németország által gründolt országcsoport (Németország, Ausztria, a három Benelux állam, Finnország, Svédország, Görögország és esetleg Franciaország) a csütörtök reggeli órákban az osztrák EU-képviseleten találkoznak a külön az erre az alkalomra érkező Ahmet Davutoglu török kormányfővel, hogy a Törökországban menekülttáborokban élő menekültek áttelepítéséről diskuráljanak. A csoport tagjai egytől-egyig olyan országok, amelyek elvileg önkéntes alapon készek befogadni Törökországból menekülteket. A formációt kezdetben mini-Schengennek is nevezték egyesek, arra utalva, hogy egy olyan kezdeményezés indulhat el a berkeiben, ami a többi ország kizárására, és feléjük a határok ellenőrzésének visszaállítására irányulhat. Ez azonban a jelek szerint csak burkolt fenyegetés volt, és nem ez az együttműködés célja.
Részben velük szemben kezd összeállni a 4 visegrádi ország irányításával a magát „Schengen barátainak” nevező országcsoport, amelyhez mások, köztük Bulgária, Szlovénia és néhány más ország is csatlakozhat. A V4-ek a csúcsot megelőzően ezúttal is külön találkoznak majd.
Ez a frakciózás azért is érdekes, mert amúgy még a Schengen barátai is úgy vélik mostanra, hogy az EU28-ak között teljes a konszenzus a schengeni vívmányok megőrzésének fontosságáról. „Mostanra konszenzus jött létre arról, hogy Schengent meg kell védeni, és meg is fogjuk védeni” – jegyezte meg egy tagállami diplomata.