Menekültügy: máris becsődölt az EU terve
Az EU-tagállamok belügyminiszterei hétfői informális ülésükön elvi szinten zöld utat adtak egy új koncepciónak, ami Görögországon keresztül továbbra is nagy tömegben beáramló migránsok regisztrálásában és a nyugat-balkáni útvonalon történő mozgásuk lelassításában lehet remények szerint az EU segítségére.
Az ülésen elnöklő luxemburgi miniszter bejelentése szerint a belügyminiszterek elvi egyetértésre jutottak abban, hogy ezúttal a nyugat-balkáni tranzitútvonal mentén – valószínűleg harmadik országokban és EU-tagállamokban egyaránt - „támogató központokat” (angolul processing centers) létesítenének, ahol alapvetően azokat a migránsokat és menekülteket vennék kezelésbe, akiknek a regisztrálására a frontvonalban található Görögországnak már nem volt elég kapacitása.
„Illúzió lenne azt elvárni, hogy Görögország egyedül képes lenne a hozzá érkező napi 10 ezer embernek a nyilvántartásba vételére” – indokolta Jean Asselborn, hogy miért van szükség az új koncepcióra. Azt ugyanakkor bizottsági és elnökségi források is elismerték, hogy az elképzelést még részleteiben ki kell dolgozni. Így még az sincs eldöntve, hogy pontosan mely országokban hoznának létre ilyen központokat, és egészen pontosan mi lenne a funkciójuk.
A menekültek tranzitútvonalon történő mozgásának lassítását szolgáló létesítmények ötletének bedobása egyértelműen az elsőként az EU területére lépő migránsok beazonosítására és szűrésére létrehozott elsődleges befogadóállomások (ún hotspotok) korlátaira mutatnak rá. Bár az öt olasz és három görög állomás működőképességének határideje november vége, hétfőn számos tagállami delegáció szóvá tette, hogy a hotspotok eddig egyáltalán nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Jól értesült források szerint Jean Asselborn, aki nemrég a görög biztossal körbejárta a létesítményeket, a helyszínen szerzett lesújtó benyomásairól számolt be kollégáinak. „Semmi sem működik, teljes a káosz” – mondta egy tagállami diplomata.
Thomas de Maziere német belügyminiszter az ülésre érkezve közölte, hogy a hotspot koncepció vontatott megvalósítása a fő oka annak, hogy miért halad olyan lassan a menekültek EU-tagállamok közötti áthelyezése. A megállapodás szerint ugyanis a tagállamok – előre meghatározott kvóták alapján – azokat a menekülteket fogadnák be Olaszországból és Görögországból, akiket előzőleg a belépés során regisztráltak és ujjlenyomatot vettek tőlük.
Eddig azonban mindössze 147 főt helyeztek át a végekről más tagállamokba, és ha az EU 2016 végéig teljesíteni akarja 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztására irányuló tervét, akkor minden egyes nap 325 menekültet kellene repülőre ültetni és átköltöztetni – mutatnak rá uniós források.
„Ugyanúgy osztozni kell a felelősségen és a költségeken, ahogy az áthelyezés esetében történik” – közölte a luxemburgi külügyminiszter, hozzátéve, hogy a Görögország és Németország közötti útvonalon (de például a görög-svéd viszonylatban is) elhelyezkedő tranzitországokba kell olyan infrastruktúrát telepíteni, ahol regisztrálhatják a menekülteket, tájékoztatják őket és - Avramopulosz szavai szerint – különböző szolgáltatásokat nyújtanak számukra.
Úgy tűnik, hogy a támogató központok nem lennének azonosak azzal az 50 ezer új férőhellyel, amit ugyancsak a nyugat-balkáni tranzitútvonalon hoznának létre a menekülteknek az év végéig, hogy a hideg téli időben megelőzzék a humanitárius katasztrófát. És ezzel egyidejűleg lelassítsák a menekülthullámot, lélegzetvételnyi szünethez juttatva Szlovéniát és más tranzitországokat, továbbá a migránsok első számú célpontjának számító Németországot.
Asselborn azt is bejelentette, hogy a belügyminiszterek decemberben mélyreható vitát tartanak a schengeni rendszerről, ami az EU külső határainak gyors stabilizálása nélkül áldozatául eshet a menekültválságnak.