Athén most sem adja olcsón a bőrét

• Athén és a hitelezők között rendületlenül folyik a kötélhúzás a görög kormány által bevállalt gazdasági és pénzügyi reformok teljesítése körül.
• A soron következő görög kölcsönök folyósítása egyelőre várat magára.
• Athén kerülné a népszerűtlen intézkedések bevezetését.

Bár a megroppant bizalmat jelentős részben sikerült helyreállítani, Athén és a hitelezők között rendületlenül folyik a kötélhúzás a görög kormány által bevállalt gazdasági és pénzügyi reformok teljesítése körül. Ennek jeleként a soron következő görög kölcsönök folyósítása egyelőre várat magára.

Ha a jég fel is olvadt a hitelezők és a görög kormány között, Athénnak a jelek szerint továbbra is nehezére esik több olyan népszerűtlen reform meghúzása, amely nélkül viszont nem számíthat a pénzügyi mentőcsomagból esedékes hitelek folyósítására.

Az Eurócsoport pénzügyminiszterei hétfőn tekintették át a görög program végrehajtásának állását, és bár Jeroen Dijsselbloem elnök az ülést követően méltatta az eddig elért eredményeket, a soron következő 2, illetve 10 milliárd eurós hitel jóváhagyása tovább várat magára.

Ahhoz, hogy Athén hozzáférhessen az augusztusban elfogadott 86 milliárdos pénzügyi mentőcsomag következő, 2 milliárd eurós részletéhez, ki kell pipálnia a hitelezőkkel a korábban egyeztetett reformok listáját. Bár a program megvalósítása az eredeti tervekhez képest 3-4 hetes késésben van, egy, a BruxInfónak nyilatkozó, nevének mellőzését kérő EU-forrás szerint a görög teljesítés körülbelül 60 százalékos szinten áll.

„Bár a korábban teljesen megrendült bizalom az új pénzügyminiszterrel és a kormánnyal szemben szinte teljesen helyreállt, a görögökön továbbra is nehéz átpasszírozni az általuk bevállalt reformokat” – jegyezte meg az illetékes.

Az Eurócsoport elnöke szerint két kulcskérdés megoldatlansága hátráltatja az előrelépést. Az egyik a bankok irányításával, a másik pedig a háztartások fizetésképtelenségével függ össze.

A pénzügyi szektor szabályozására vonatkozó új törvényeket még a bankok folyamatban lévő feltőkésítése előtt el kellene fogadni. Ez egyúttal az előfeltétele a 10 milliárd eurós kölcsön folyósításának, amit egy luxemburgi számlán helyeztek el, és amiből a görög bankok a vártnál egyébként kisebb összegű újratőkésítésének költségeit fedeznék.

Ennél is keményebb dió a rosszul teljesítő lakossági hitelek kérdésének rendezése és a háztartások csődvédelmére vonatkozó szabályok elfogadása. EU-források szerint a hitelezők és az athéni kormány korábban megállapodtak arról, hogy fizetésképtelenség esetén csak a szociálisan rászorulókkal tennének kivételt. Ehhez képest a görög parlament elé került törvénytervezet lényegében mindenkire kiterjesztené ezt a mentességet.

Az Eurócsoport a nehézségek dacára bizakodó, és remélik, hogy Görögország a következő napokban elfogadja az eddig még elmaradt törvénymódosításokat. Ha így lesz, az euró munkacsoport jövő hét elején összeülhet, és a helyzet áttekintése után pozitív döntést hozhat a soron következő hitelek (a már említett 2, illetve 10 milliárd euró) átutalásáról.

Források szerint Athénnak körülbelül még egy hónapig elegendő pénze van az időközben esedékes, kisebb összegű törlesztésekre, ami magyarázatot adhat arra, miért nem volt sürgető eddig a hitelezők által kért reformok elfogadása és végrehajtása.