Égető a megválaszolatlan kérdés: mi lesz veled, Burundi?

• 2015 áprilisa óta rendszeresek a tüntetések Burundiban, mivel alkotmányellenesnek tartják, hogy Nkurunziza elnök harmadszor is indulna.
• Egy sikertelen májusi puccskísérlet után megindult a tisztogatás az országban, ami elől százezrek menekülnek.
• A politikai konfliktus az elmúlt hónapok során etnikai színezetet is kapott.
• A burundi zavargásoknak eddig legalább 200 halálos áldozata van.

Az elmúlt hetek eseményei alapján kijelenthető, hogy ez a kicsi és a múltban oly sok borzalmat átélt közép-afrikai ország már évek óta nem volt ilyen közel a teljes káoszhoz. Nem csak politikai csatározásokra, vádaskodásokra kell gondolni, ennél már jóval rosszabb a helyzet, a fővárosban, Bujumburában minden napra jut egy-két lövöldözés, a politikai indíttatású gyilkosságok annyira gyakoriak lettek, hogy minden nap újabb és újabb holttestek kerülnek elő – a tettesek elfogására persze minimális az esély.

Ebből látható, hogy az augusztusban hosszú-hosszú hónapok vitája és küzdelme után végül újabb, harmadik (vagy saját véleménye szerint csak második) mandátumot szerző elnök, Pierre Nkurunziza és pártja, a CNDD-FDD mindent elkövet azért, hogy az újabb mandátum és az elnök jelenlegi legitimitása miatti feszültségeket és ellenállást erőszakos úton megszüntesse. Azóta, hogy áprilisban Nkurunziza bejelentette újabb indulását az elnöki székért, több tízezer ember hagyta el az országot és közel 300 ember veszítette életét politikai gyilkosságokban, köztük ismert ellenzéki vezetők is, mint például a Tömörülés a Békéért és a Fejlődésért (UPD) pártjának vezetője, Zedi Feruzi vagy a Szolidaritásért és Demokráciáért Mozgalom (MSD) irányítója, Charlotte Umugwaneza.

Emellett elsöprő erejű támadás indult a társadalom minden, Nkurunzizával ellenzékben lévő rétege ellen – így hajtottak végre gyilkosságokat újságírók ellen, így támadott meg a CNDD-FDD ifjúsági szárnya, az Imbonerakure tüntetéseken résztvevő állampolgárokat, így jelentek meg tömegével a rendőrök az utcákon és például így lett szinte teljesen elnémítva a független média is. Az is tisztán látható, hogy a jövőben nem fog javulni a helyzet, sőt jó eséllyel romlani is fog, hiszen hamarosan elfogadásra kerül majd egy szigorú terrorizmus-ellenes törvény, illetve külön rendőrségi osztagot hoztak létre a tüntetések megfékezésére. Nem segít az sem, hogy Burundi ellen nemzetközi szankciókat vezettek be, ami a megnövekedett kormányzati kiadásokkal kombinálva azt is jelenti, hogy főként vidéken nagyon megnehezedett a mindennapi élet.

Az biztos, hogy most már végérvényesen oda az a stabilitás, amely még a polgárháború után alakult ki az országban, és bár az etnikai tényezőt úgy tűnik, sikerült eliminálni a politikai konfliktusokból, Nkurunziza makacs kitartása és vasmarkú irányítása miatt igen erős ellentét látszik kirajzolódni az ország lakossága és vezetése között. A kormány megpróbálja legitimizálni saját, brutális fellépését a tüntetők és ellenzékiek ellen, és ez úgy tűnik, működik is – a kérdés csak az, hogy meddig tartja magát a hadsereg és a rendőrség egysége. Az már Nkurunziza beiktatásánál látszódott, hogy igen komoly repedések vannak mindkét szervezetben – és ha szakadás következik be, akkor tényleg bekövetkezhet az, amitől mindenki tart.

Lehetne most elméleteket gyártani arról, hogy mit hozhat a jövő, de sajnos pont ez az, ami beláthatatlan, hiszen teljes a bizonytalanság, kevés a megbízható információ, tehát csak reménykedni lehet abban, hogy sikerül valamiféle stabil politikai megoldást kialakítani. A katonai, fegyveres út ugyanis nem csak Burundi sorsát döntené el hosszú évtizedekre, hanem az egész régió stabilitását veszélybe sodorná. A következő napok sok mindent el fognak dönteni, hiszen a burundi szenátus elnöke, Révérien Ndikuriyo november elsején hangsúlyozta, hogy a rendőrség rövidesen komoly erőkkel fog minden városnegyedet végigjárni és ellenőrizni, majd az ottani vezetők beszámolói alapján minden, rendbontónak minősített személyt eltávolítani – mintha már láttunk volna ilyesmit valamikor a kilencvenes években errefelé és annak tudjuk, mi lett a következménye.

Az akkor a fegyverek beszolgáltatására és az erőszakos cselekmények felfüggesztésére kiadott hét napos ultimátum lejárta után az elmúlt napban több olyan haláleset történt, amikor a rendőrség razziák során lőtt le embereket, köztük több, polgárjogi aktivistát, illetve rokonaikat. Ezzel párhuzamosan, ahogy fentebb már volt róla szó, tovább folytatódik a gazdaság mélyrepülése, a donorok által felfüggesztett segélyek hiányában már látható, hogy gazdasági bővülés helyett visszafejlődésről kell majd beszélni, ami köszönhető a vidéki mezőgazdaság erőszak okozta visszaesésének és megmozdulások során keletkezett károknak valamint annak, hogy Barack Obama bejelentette, Burundit felfüggesztik a bizonyos afrikai országokra érvényes szabadkereskedelmi egyezményből.