17,6% lett a júliusi infláció Magyarországon

08.08.2023 13:34

Kitekinto

Júliusban 17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, ezen belül viszont a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,5 százalékkal kevesebbe kerültek.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojásé (30,7 százalék), a tejtermékeké (29,5 százalék), a kávéé (28,8 százalék), a kenyéré (26,7 százalék), a péksüteményeké (25,4 százalék), a vaj és vajkrémé (24,2 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (2,4 százalék) és az étolaj (1,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 35,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,2, a palackos gáz 41,6, az elektromos energia 26,0 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 21,5 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 14,6, ezen belül a szeszes italoké 19,6 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások 14,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 25,3, a sport- és múzeumi belépők 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 21,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5, a taxi 16,6 százalékkal került többe.

A tartós fogyasztási cikkekért 3,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, az új személygépkocsikért 9,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 11,2, a szobabútorokért 7,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 39,7, a mosó- és tisztítószereké 32,6, a testápolási cikkeké 21,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 10,2 százalékkal lett magasabb.

Egy hónap alatt, júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal olcsóbbak lettek, ezen belül a tojás 5,0, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0 százalékkal kevesebbe, míg a párizsi és kolbász 1,0, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal többe került.

A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,6, a postai szolgáltatásokért 8,5, a lakbérért 1,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 1,1, ezen belül a vezetékes gázé 2,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter megjegyezte, hogy „ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszer-kereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat”.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az inflációt a „porba kell taposni”, a kormány addig nem áll meg, amíg egy számjegyű nem lesz a szankciós infláció. Nagy Márton kiemelte, hogy az adatok alapján erre már 2023 októberében sor kerülhet, azaz a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően már jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció.

Tegyük hozzá azt is, hogy az Európai Unió legtöbb országában már júniusban is egyszámjegyű volt az infláció, 10% feletti áremelkedési ütemet Magyarországon kívül (+19,9%) csak Szlovákiában (+11,3%), Csehországban (+11,2%) és Lengyelországban (+11%) mértek az előző hónapban, az uniós átlag pedig 6,4% volt.