Orbán: mi csak megfigyelők vagyunk
Rendkívül feszült légkörben kezdődött vasárnap délután Brüsszelben a nyugat-balkáni menekültútvonal mentén elhelyezkedő országok vezetőinek válságtanácskozása, aminek meghirdetett célja a menekültek szűnni nem akaró áradatának rendezett mederbe terelése.
Az eseményre érkező kormányfők rövid nyilatkozatai jól érzékeltették azokat a mély ellentéteket, amelyek az utóbbi hetekben és napokban a menekültválság kezelését jellemezték a térség országaiban. Miközben a résztvevők -értelemszerűen Alekszisz Ciprasz kivételével – szinte egységesen a görög határok ellenőrzésének kvázi hiányát kárhoztatták az előállt problémákért, a szlovén államfő ujjával a szomszédos Horvátországra mutatott, felhánytorgatva Zágrábnak, hogy mostanáig alig, vagy egyáltalán nem kommunikált Ljubljanával és a magyar-horvát zöldhatár lezárása után szisztematikusan Szlovénia felé irányította át a menekültek tömegeit, 10 nap alatt 60 ezer embert.
„Ez a lakosság számához képest olyan, mintha Németországnak fél nap alatt 500 ezer embert kellene befogadnia” – panaszkodott Miro Cerar államfő, aki reményének adott hangot, hogy a találkozó után Horvátország egészen más hozzáállást tanúsít majd.
„Egyetlen az útvonalon fekvő országot sem szabad egyedül hagyni” – közölte a szlovén elnök.
Horvát kollégája, Zoran Milanovic ugyanakkor azzal mentegetőzött, hogy országa a negyedik a Görögországtól Németországig kiterjedő láncolatban, ezért a megoldás kulcsa sem nála van.
„Magyarország már nem a nyugat-balkáni útvonal része. Mi csak megfigyelők vagyunk, ennyire egyszerű a helyzet” – közölte érkezésekor a magyar kormányfő, akit egy újságíró arról kérdezett, hogy tulajdinképpen mit is keres ezen az összejövetelen.
Orbán Viktor úgy vélte, hogy a nyugat-balkáni menekültválság fő oka az, hogy a schengeni övezetbe tartozó tagállamok nem képesek betartatni a közös szabályokat. „Remélem, hogy egyszer és mindenkorra véget vetünk a nyitott ajtók politikájának, ami ellentétes a schengeni szabályokkal” – válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy milyen eredményt vár a megbeszéléstől.
Orbán hozzátette, hogy nem kíván tanácsokat adni Görögországnak. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy korábbi javaslatának első pontja a görög külső határ közös erővel történő megvédése volt, „de senki sem hallgatott ránk” – tette hozzá.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő ugyanakkor a török jelenlétet hiányolta a mini-csúcson, mert véleménye szerint a török együttműködés lenne a megoldás kulcsa. Számára a vasárnapi vita elsősorban nem a görög határok megerősítéséről, hanem a menekültek számára egy folyosó megnyitásáról szólt. Kérdésre válaszolva közölte, hogy év végéig működőképes lesz az öt görög regisztrációs központ (ún hotspot), ahol a főként a tengeren keresztül érkező menekülteket nyilvántartásba vennék és ujjlenyomatot vennének tőlük.
„Ha nem tartunk össze, akkor külön-külön fogunk lógni” – idézte Benjamin Franklin egyik híres mondását a macedón elnök.