Ma magára ránthatja Orbán Viktor a világ haragját

• „Féleredményt” hozott a magyar miniszterelnök értékelése szerint a csütörtöki EU-csúcs a külső határok ellenőrzésének megerősítése szempontjából.
• Miközben a tagállamok vezetői üdvözölték az EU-török megállapodás hírét a menekültügyi csomagról, Orbán szerint a görög külső határ lezárására továbbra sincs készség.
• A nemzetbiztonsági kabinet péntek kora délután dönt a horvát határzár aktiválásának ügyében.

Felemás eredményt hozott a magyar kormányfő szerint az Európai Tanács csütörtöki egynapos ülése a menekültválság rendezése szempontjából egyik kulcskérdésnek számító külső határellenőrzés kérdésében. Mert miközben Orbán Viktor fontos előrelépésként értékelte, hogy Törökországgal sikerült megállapodni a menekülthelyzet kezelését célzó cselekvési terv főbb pontjairól, addig a görög külső határok lezárásának ügyében továbbra sem látott az áttörésre utaló jeleket.

„A török megállapodás nincs még kész, de mi megadtuk a felhatalmazást a munka befejezéséhez. Addig is le kellett volna zárni a görög határt, ami tehermentesítené Macedóniát, Szerbiát, Magyarországot és Horvátországot. Ehhez azonban nincs meg az erő, az elszántság és a politikai akarat” – jegyezte meg a csúcsról távozóban a miniszterelnök.

Pénteken délután összeül a nemzetbiztonsági kabinet

Orbán nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy mindennek fényében hatályba léptetik-e a Horvátországgal közös határszakaszon a határzárat. Ugyanakkor közölte, hogy péntek kora délutánra összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet, hogy áttekintse a helyzetet és meghozza a szükséges döntéseket. Egy kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a horvátokkal közös határon is a magyar-szerb határon már megismert mechanizmus lépne hatályba.

A horvát miniszterelnök nem sokkal előtte azt nyilatkozta horvát újságíróknak, nem hiszi, hogy Budapest beélesíti majd a határzárat. „De, ha mégis így történne, mi fel vagyunk készülve minden lehetőségre” – tette hozzá. Orbán – aki a csúcson személyesen is egyeztetett horvát kollégájával – közölte, hogy nem értettek egyet.

A kormányfő méltatta a visegrádi négyeknek a magyar (és egyúttal a schengeni) határok őrzéséhez felajánlott segítségét, amit az együttműködés szép példájának nevezett. A V4-ek röviddel a csúcstalálkozó előtt adtak ki egy közleményt, amelyben jelezték, hogy Magyarország kérésére rendőröket küldenek az ország déli határaihoz. A csehek és a szlovákok 50-50, a lengyelek pedig 50-60 rendőrtisztet küldenek, akiket várhatóan a magyar-szerb határra vezényelnek majd. Bár korábban szó volt róla, a horvát határra nem, mert ebben az esetben két EU-tagország közös határáról, és nem az EU külső határáról van szó.

Megállapodás az EU-török cselekvési tervről

A nap híre kétségkívül a törököknek az EU által múlt héten felajánlott cselekvési tervről szóló megállapodás volt, amit a tagállamok vezetői zárónyilatkozatukban üdvözöltek. A sajtóban kiszivárgott hírek szerint a csomagban az EU 3 milliárd euró pénzügyi támogatást ígér a törököknek a menekültek elhelyezésére és ellátására; kilátásba helyezi 5 korábban befagyasztott tárgyalási fejezet megnyitását a csatlakozási tárgyalásokon; a vízumliberalizációról folyó tárgyalások felgyorsítását; továbbá azt, hogy a biztonságos országok listájára teszik Törökországot.

Ankara cserébe minden területen megerősítené a határainak ellenőrzését, és minden tőle telhetőt megtenne az Európába tartó menekültek tömegeinek feltartóztatására. Élhető feltételeket és munka- és kereseti lehetőségeket teremtene a szíriai menekülteknek, és végrehajtaná az EU-val és annak tagállamaival kötött toloncegyezményeket.

„A vezetők ma lényeges döntéseket hoztak, amelyek elő fogják segíteni az EU külső határainak ellenőrzését” – ütött meg a magyar kormányfőnél optimistább hangot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Tusk kiemelte a közös EU-török cselekvési terv elfogadását, aminek szerinte tükröznie kell a „többet-többért” elvet. Ennek keretében a török fél vízummentességet sürget az állampolgárainak, valamint pénzügyi támogatást a területén tartózkodó több millió, jellemzően szíriai, iraki és afgán menekült megfelelő ellátására. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a terv valódi hatékonysága uniós szempontból abban lesz lemérhető, hogy megállítja-e a Törökország irányából érkező migrációs áradatot.

„Elsődleges felelősségünk az uniós határok védelme” – közölte Donald Tusk.

Ezt szerinte a csütörtök reggel, Bulgáriában történt incidens is alátámasztja, minek során sajtójelentések szerint bolgár határőrök lelőttek egy afgán menekültet. Emiatt Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök egy órával hamarabb távozott a brüsszeli ülésről.

Az állam- és kormányfők következtetéseinek Törökországgal foglalkozó része sokkal általánosabb, mint a sajtóban megszellőztetett cselekvési terv. Úgy fogalmaznak, hogy a cselekvési terv sikeres végrehajtása hozzá fog járulni a vízumliberalizációs útiterv felgyorsításához, és a toloncegyezmény maradéktalan végrehajtásához. 2016 tavaszán értékelik majd az előrehaladást. Összeg említése nélkül a tagállamok készségét jelzik arra, hogy „a meglévő keretek között számottevően növeljék politikai és pénzügyi elköteleződésüket Törökország felé”. „A csatlakozási folyamatba új lendületet kell vinni „előrehaladás érdekében a tárgyalásokon a tárgyalási kerettel és a megfelelő tanácsi konklúziókkal összhangban”. Ez a körmönfont megfogalmazás a tárgyalások felgyorsítását illetően vonakodó görög és ciprusi álláspontot tükrözi – jegyzik meg diplomaták.

Vita a menekültek állandó áthelyezéséről

A menekültválságról folytatott vitát egyébként a korábbinál kisebb megosztottság jellemezte. Ez alól talán a szerteágazó csomag egy aspektusa, az állandó áthelyezési mechanizmus, illetve az erről szóló bizottsági javaslat szövegben való megjelenítése volt kivétel. Itt források szerint kisebb verbális összetűzésre került sor egyfelől a kérdés napirendre tűzését támogató Németország és Svédország, másfelől az állandó menekültkvóták ötletét továbbra is elutasító visegrádi négyek között. Tusk végül úgy döntött, hogy ennek a nyitott kérdésnek az eldöntését a csúcsvacsora legvégére hagyja, ám a végleges szövegből végül kimaradt a konkrét utalás a Bizottság javaslatára.

Az Európai Tanács elnöke fontos fejleményként üdvözölte a megállapodást a Frontex külső határőrizeti ügynökség jogosítványainak megerősítéséről, ami lehetővé teszi, hogy az ügynökség a jövőben saját kezdeményezésre közvetlenül visszafordítson olyan bevándorlókat, akiknél bizonyítást nyer, hogy nincs jogalapjuk menekültstátuszra az Unió területén. Tusk szerint ez a lépés – együtt több más intézkedéssel, mint például a Frontex több száz fővel történő megerősítése és az olasz és görög területen kialakításra kerülő befogadó állomások támogatása – híd lehet az egységes uniós határvédelmi rendszer felállítása felé, amivel kapcsolatban az Európai Bizottság az év végén fog jogszabály-javaslattal előállni.

„Ha mi nem találunk megoldást , akkor mások fognak a helyünkre lépni esetleg embertelen megoldásokkal” – figyelmeztetett Tusk.

Juncker több pénzt kért a tagállamoktól

Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök arra sürgette a tagállamokat, hogy a szeptember 23-i megállapodással összhangban támogassák pénzügyileg a migrációs különalapokat, amik Szíriában és a migrációs származási országnak számító afrikai államokban hivatottak segíteni az elvándorlást kiváltó okok megszüntetését.

Junker megerősítette, hogy 2,3 milliárd euró hiányzik még az alapok költségvetéséből: 1,8 milliárd az úgynevezett Afrika Alapból és 500 millió a Szíria Alapból.

„Elfogadhatatlan, hogy novemberben úgy üljünk le tárgyalni a La Valletta-i csúcstalálkozón az afrikai partnerekkel, hogy nincs együtt a beígért pénz” – jelentette ki Juncker. „Számítok rá, hogy a tagországok megteszik a szükséges befizetéseket a következő hetekben” – fűzte hozzá.

A bizottsági elnök ugyanakkor kiemelte a közvetlen „együttműködést Törökország és az EU között a migrációs helyzet kezelésében. Ez azonban nem jelent könnyített feltételeket Törökország számára – hangoztatta.

„Megállapodtunk, hogy felgyorsítjuk a vízummentességi folyamatot, ez azonban nem jelent semmiféle könnyítést vagy elhajlást az eredetileg meghatározott feltételrendszertől” – közölte Juncker.