Washingtoni képviselők a szerbiai közállapotokkal sem elégedettek
A demokrata Eddie Bernice Johnson (Texas) és Zoe Lofgren (Kalifornia), továbbá a republikánus Carlos Curbelo (Florida), Scott Perry (Pennsylvania), valamint Adam Kinzinger (Illinois) által támogatott írás Vučić bírálatában elsősorban két ügycsoportra, stratégiailag kiemelt vállalatok államosításában játszott kiemelt szerepére, továbbá a sajtószabadság korlátozására fókuszál. A hétfői napon nyilvánosságra hozott dokumentum eredetiségét Kinzinger hivatala minden kétséget kizáróan igazolta a keddi nap folyamán.
A képviselőház már megnevezett tagjai igyekeznek lerántani a leplet egy, a miniszterelnök legközelebbi környezetében létrejött, testvére, Andrej Vučić által vezetett szűk csoportosulásról is, amely tavalyi megalakulása óta igencsak megtollasodott, döntő részesedést és erős piaci pozíciókat szerezve az energetikai, telekommunikációs és az építőipari szektorban egyaránt. Az öccse mellett a szerbiai elektromos művek igazgatója, Nikola Petrović és Zoran Korać által alkotott „trojka” már csak azért is okozhat álmatlan éjszakákat a kemény tárgyalásokra készülő kormányfőnek, mivel gondosan ápolt szoros viszonyuk Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottjával, Alekszandr Babakovval köztudottnak számít.
A levél ugyanakkor nem elégszik meg ennyivel, a helyszíni jelentésekre, tudósításokra támaszkodó véleményük szerint ugyanis az újságírók, médiamunkások jogai a Milošević-rezsim bukása óta nem voltak ennyire sárba tiporva, mint a jelenlegi helyzetben, a médiát így a Vučić-család és legközelebbi barátaik kényük-kedvük szerint, kézi vezérléssel irányíthatják. Habár nem is annyira távoli, idén júniusi előző vizitje alkalmával a belgrádi kabinet feje ígéretet tett a visszaélések, bűncselekmények minél hamarabbi kivizsgálására, mindezidáig kevés előrelépés történt ez ügyben a képviselők álláspontja szerint.
Fontos, megkerülhetetlen helyen szerepel a szövegben a nyomozás ismételt elakadása is a Bytyqi-testvérek meggyilkolása ügyében, mivel az eltelt 16 év ellenére a szerb bűnüldöző szervek még mindig képtelennek bizonyulnak a bűnösök felkutatására és elítélésére. A helyzet pikantériáját nyújtja, hogy az 1999 júliusában 25 éves Yili, a 23 éves Agron és a nála is két évvel fiatalabb Mehmet amerikai állampolgárként csatlakoztak a Koszovói Felszabadítási Hadsereghez (UÇK), mindhármukat azonban rövid börtönbüntetés után még abban a hónapban tisztázatlan körülmények között agyonlőtték egy szerbiai kiképzőbázison. Földi maradványaikra két évvel később, 2001 júliusában bukkantak rá egy tömegsírban.
A háromnapos látogatás során a már említett témák mellett a felek előzetes terveiknek megfelelően érinteni fognak gazdasági, mindenekelőtt lehetséges Szerbiába irányuló amerikai befektetések formájában, valamint az Európát fenyegető menekültkrízisből adódó kérdéseket is.