Azeri-örmény tűzpárbaj volt Hegyi Karabahnál
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy az incidens szombaton Agdam és Xocavend települések körzetében történt. A bakui közlés szerint a felek között érvényben lévő tűzszünetet elsőként ismét az örmény fél sértette meg, "váratlanul tűz alá véve nagy kaliberű fegyverekkel és aknavetőkkel az azeri fegyveres erők térségben lévő állásait".
Az azeri parancsnokság úgy döntött, hogy aknavetőkből és ágyúkból válaszcsapást mér, de egy "rövid és heves tűzpárbaj" után beszüntette a tüzet, hogy az örmény fél elszállíthassa halott katonáit, és segítséget nyújthasson további nyolc sebesültnek. Azeri oldalon állítólag három katona szenvedett szilánkok okozta, nem életveszélyes sérüléseket.
A hegyi karabahi védelmi tárca beszámolója szerint ellenben a hét végi incidenst az azeri fél provokálta ki, és az örmény enklávé határőr alakulatai voltak azok, amelyek ellencsapásra szánták el magukat, hogy elhallgattassák az ellenség aknavetős támadását. Megbízható források szerint - közölte a karabahi fél - azeri oldalon négy katonát vesztettek, és több mint 15 katona sebesült meg.
Hegyi Karabah lakossága többségében örmény, a terület azonban a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott. A két volt tagköztársaság között közvetlenül a Szovjetunió felbomlása előtt, 1988-ban háború tört ki a területért, és ez 1994-ben tűzszünettel ért véget. A harcokban mintegy 30 ezer ember halt meg, és több százezernek el kellett menekülnie otthonából. A két ország azóta sem tudott megállapodni Karabah státusáról, így az állandó feszültségforrás a Kaukázus déli részén, amely stratégiai jelentőségű terület Irán, Oroszország és Törökország között.
A saját magát önállónak minősítő Karabahot Örményország 1994 óta jelentősen támogatja mind katonailag, mind pénzügyileg, és hét további azerbajdzsáni közigazgatási egységet is ellenőrzése alatt tart, hogy biztosítsa Karabah védelmét, valamint az anyaország és a karabahi enklávé összeköttetését.