Albánia: ahová saját migránsaik is visszatérnek

Torokszorító, ámde kétségkívül tanulságos jelenetek szemtanúja lehetett a BalkanInsight.com hírportál tudósítója még múlt hét csütörtökön az albán főváros Boldog Kalkuttai Teréz anyáról elnevezett légikikötőjének várótermében. A riportban is megszólaltatott 60 éves Han Tola lánya ugyanis 82 társával egyetemben aznap érkezett haza a német hatóságok által rendelkezésükre bocsátott charterjárattal Frankfurtból, miután önként visszavonta menedékkérelmét. A már többféle jelzővel is illetett jelenség (gazdasági bevándorlók; szociális menedékkérők) minden eddiginél élesebben és világosabban mutat rá, hogy Európa nemcsak a hazájukban üldöztetésnek vagy életveszélynek kitettek számára lehet vonzó és sokszor egyedüli esélyt kínáló célpont, de számosan igyekeznének kihasználni az egyes országok ellátórendszereit és jobb életfeltételeit még úgy is, hogy nem lenne feltétlenül szükségük rá.

A reptéren várakozó nyolc gyermekes családfő elmondása szerint a kommunista rendszer bukása környékén, 1990-ben költöztek le szeretteivel az északi, hegyekkel pásztázott és igencsak elmaradott Kukës régióból egy főváros környéki nyomornegyedbe, mind származási helyükön, mind pedig új otthonuk környékén birtokolt ingatlantulajdonaik azonban azt engedik sejtetni, hogy helyi mérce szerint egyáltalán nem számítanak szegénynek. A férfi meglátása szerint ugyanakkor Albániában ma már egyszerűen képtelenség boldogulni, lánya pedig éppen ezért indult el mintegy két hónappal ezelőtt, június közepén egy áhított boldogabb jövő felé, akkori tervei szerint Németországon keresztül az Egyesült Államokba.

A fiatal, ambiciózus nő álmai viszont csakhamar derékba törhettek, egy Frankfurt melletti menekülttáborban eltöltött hat hét után ugyanis mindenfajta különösebb győzködés nélkül vonta vissza korábban benyújtott kérelmét, tiszta útlevelet és egy ingyenes hazáig szóló repülőjegyet kapva érte cserébe. Járata két héten belül immáron a negyedik rendkívüli gép volt Tiranába a német belügyminisztérium szervezésében, amelyekkel eddig mintegy 300 embert juttattak vissza szülőhazájukba.

A berlini belügyi tárca (Bundesministerium des Innern) adatai alapján a 2015-ös év első felében körülbelül 30 000 menekültstátuszért folyamodó albán állampolgárt regisztráltak, ami az ország legutóbb mért 2,8 milliós összlakosságához viszonyítva riasztó szám. A helyzet mielőbbi és minél hatékonyabb kezelése érdekében a szövetségi kormány a korábbi, csekély eredményt felmutató, az otthonmaradást propagáló akció után újabb, albán és szerb nyelvű plakátkampányba kezd Balkán-szerte, külön kihangsúlyozva a kérelmek pozitív elbírálásának esélytelenségét. Az idei év eleje óta robbanásszerűen megnőtt kivándorlók száma, csak júniusban az Európai Unió tagállamaiba megközelítette a hatezres lélektani határt.

Egyáltalán nem mindegy ugyanakkor, hogy valaki önkéntes alapon, vagy kényszer hatása alatt tér-e vissza hazájába, amelyet Ermal Milori, a tiranai repülőtér rendőrfőnöke is sajtóérdeklődésre megerősített, míg ugyanis az első esetben a delikvens egyforma elbírálás alá esik egy egyszerű turistával, addig az utóbbi eshetőségnél akár órákon át tartó rendőrségi kihallgatásra is számíthat. Az eddigi tapasztalatok alapján a kint rekedtek (javarészt tinédzser-korúak) nagyrészt a fogadóállomásokon uralkodó mostoha körülmények, továbbá a büntetéstől való félelem miatt választják általában a kisebbik rosszat, a hazatérést, sokszor arra panaszkodva, hogy a valóság Európa nyugati felén teljesen más előzetes reményeikhez képest.

Az albán hatóságok már így is erejükön felül teljesítve igyekeznek mindent megtenni az útra készülők mielőbbi megállítására, azonban az eltökéltek számára így is számos egérút áll nyitva az országból való távozásra, az általuk előszeretettel használt busz mellett ugyanis Koszovóból vagy Macedóniából érkező gépekre váltanak jegyet, amelyet a szaporodó rendőri vegzálásuk mellett olcsóságuk is nagyban indokol. A rendvédelmi erők kiadott hivatalosan kommünikéjükben ugyanakkor reményüknek adtak hangot, hogy a most visszatoloncoltak beszámolóikkal tovább csökkenthetik a kedvet környezetükben a távozáshoz.

A német belügy által készített tanulmány statisztikái alapján a Balkán-félszigetről (elsősorban Albániából, Szerbiából, Koszovóból, Macedóniából és Montenegróból) érkezők száma az idei évben megnégyszereződött, amelynek különböző gazdasági-társadalmi adottságaik ellenére valószínűsíthetően az alacsony életszínvonal és a nagyfokú társadalmi marginalizáció az oka. Albániában a leginkább kivándorlástól sújtott régiónak a már említett Kukës mellett Kalaja e Dodës és Dibër számítanak.