Ursula von der Leyen az EB új elnöke

383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett támogatták a titkos szavazáson a jelölt bizottsági elnöki kinevezését. Az Európai Bizottság elnökségére jelölt Ursula von der Leyennek a szavazáskor hivatalban lévő képviselők abszolút többségének – 50 százalék plusz egy fő, azaz 374 képviselő – szavazatára volt szüksége a megválasztáshoz.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfői július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletükön döntöttek arról, hogy Ursula von der Leyent javasolják az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ursula von der Leyen hétfőn bejelentette, hogy szerdán távozik a német védelmi miniszteri posztról – a tisztséget 2013 decembere óta ellátó konzervatív politikus hangsúlyozta, hogy a szavazás kimenetelétől függetlenül távozik.

Von der Leyen kedden, az uniós parlamentben elmondott programbeszédében a migrációval kapcsolatban egyebek mellett úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen. Aláhúzta: az Európai Uniónak stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk.

Beszédében hangsúlyozta, biztosítani fogja, hogy a jogállamiság garantálása érdekében az EU teljes és átfogó eszköztárat használjon európai szinten. Az Európai Bizottság mindig az uniós szerződések független őre lesz. Megvédi a jogállamiságot, bárhol is támadják azt – tette hozzá.

Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére vonatkozóan az elnökjelölt aláhúzta, hogy rendezett kilépésre kell törekedni a bizonytalanság, a béke, és a stabilitás megőrzése érdekében.

Leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, mandátuma első száz napjának kiemelt programja lesz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás.

Az Európai Tanács a megválasztott bizottsági elnökkel egyeztetve fogja elfogadni azon további jelölteket tartalmazó listát, akiket Ursula von der Leyen az Európai Bizottság tagjaivá kíván kinevezni. A szerződés szerint az uniós tagállamok a választás alkalmával egy-egy jelöltet javasolhatnak uniós biztosi pozícióra.

A biztosi posztra jelöltek először a portfóliójuknak megfelelő parlamenti bizottság előtt mutatkoznak be, várhatóan szeptember elején. A bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik az egyes jelöltek szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik az uniós parlament elnökének. A parlament plenáris ülésének ezután – várhatóan október végén – szavaznia kell a bizottság teljes összetételének, többek között elnökének, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jóváhagyásáról.

Az új összetételű Európai Bizottságot – amely testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel – novemberben iktathatják be hivatalába.

Forrás: MTI