Orbán Viktor egy zseni. De legalábbis nagyon jó az orra. Vagy ha egyik sem, akkor ördögi mázlija van. A 2010-es évek elején, Barack Obama elnöksége (és Hillary Clinton külügyminisztersége) alatt arra jutott, hogy semmi jóra nem számíthat a demokrata párti kormányzattól, mert az folyton a demokratikus intézményekkel, a hatalom fékeivel és ellensúlyaival, az emberi jogokkal meg a sajtószabadsággal jön. Így aztán elhatározta, hogy kibekkeli, amíg majd újra a republikánusok kerülnek hatalomra. De ez is kevés volt, hiszen korábban a konzervatívoknál is szerzett rossz pontokat, többek között a szélsőjobboldali Csurka Istvánnal való összejátszása révén. Neki az kellett, hogy Amerikában is vele hasonszőrű, populista, egyeduralomra törő személyiség bukkanjon fel, és amikor a színen megjelent Donald Trump, Orbán nem habozott összes zsetonját betolni az asztal közepére. Ha Magyarország nem is, de ő nyert, és azóta is szinte folyamatos nyerésben van. Most pedig Washingtonba repült kasszírozni.
