A te sorsod nem olyan mint másé,teszem azt, mint a Kuczog Balázsé.Félig, vagy tán egészen másmilyen,mert meg van írva a csillagokban,meg az alkimista noteszokban,számmisztikailag determinált.Csak nem gondolod, csak nem képzeled,hogy majd úgy vonszolod az életed,mint el-elakadó banyatankot:olykor kínlódva, de félig büszkén,máskor átrángatva mások rüsztjén,valami húgyfoltos pesti placcon!Téged nem érdekel a balra menj,az Irány Horány, a Kéktúramenny,és hogy lesz-e végül Üdvözlégyott...Te több leszel mint Puskin, vagy Hegel,kezed vetekszik a Rodinével,ujjad fürgébb, mint Paganinié.Te soha nem fogsz felkiáltani,hogy Éli, Éli lámma szabaktani,vajon miért hagyott el tégedet.De ha elfogyna a krampampuli,talán egy félig-meddig vak pulimajd báránynak néz és hazaterel,talán táncol veled tangót, kánkánt,s a lelkedből hajt majd papírsárkányt,hogy cikcakkban szállhass az ég felé.
