Felül kell vizsgálni az EU gazdaságirányítási szabályrendszerét, mert túl bonyolult, és olykor még a pénzügyminisztereknek is nehézséget okoz a megértése. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok államadósságának és költségvetési hiányának korlátot szabó stabilitási és növekedési paktum, és a hozzá kapcsolódó gazdaságirányítási csomag több más okból “nagyjavításra” szorul, ezért nyilvános vitát indított ezek jövőjéről.
A csaknem egy évig tartó felülvizsgálat célja annak kiértékelése, hogy a gazdasági felügyeleti szabályrendszer mennyire hatékonyan járult hozzá a fenntartható államháztartás és gazdasági növekedés biztosításához, a makrogazdasági egyensúlyhiányok elkerüléséhez, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolásához és a tagállami gazdasági teljesítmények közelítéséhez.
Az Európai Bizottság várja minden érdekelt fél — az uniós intézmények, a nemzeti hatóságok, a szociális partnerek és a tudományos intézmények — véleményét a gazdasági kormányzás működéséről. A felülvizsgálatot jövőre jogszabályi javaslatok követhetik.
A brüsszeli ellenőrző és végrehajtó testület értékelése szerint a költségvetési keretrendszer elősegítette a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítását és az államadósság csökkentését, bár az utóbbi szintje néhány tagállamban még mindig magas. Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy a szabályok előmozdították az uniós országok gazdasági teljesítményének közelítését és a költségvetési politikák szorosabb összehangolását az euróövezetben. Ugyanakkor az államháztartás nem vált növekedésbaráttá, mert a tagállamok konjunktúra idején is rendre a kiadások növelését forszírozták a tartalékolással és a beruházások védelmével szemben.
Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztos értésre adta, hogy Brüsszel olykor túl szigorúan bánt a költségvetési deficit és az államadósság küszöbértékeit veszélyeztető országokkal, ahelyett, hogy a kormányok súlyosabb mulasztásaival foglalkozott volna.
A most induló konzultáció egyik érdekes témája lehet a zöldberuházások kezelése. Megoszlanak a vélemények arról, hogy célszerű-e a klíma védelmét szolgáló befektetéseket figyelmen kívül hagyni a deficit kiszámításánál.
(Gazdaság)
