Kilátásba helyezte lemondását a brit pénzügyminiszter

A brit pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy lemond, ha Boris Johnson lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. Philip Hammond a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában azzal indokolta ezt a döntést, hogy tudomása szerint Johnson megkövetelné kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexit lehetőségének elfogadását. 

Hammond közölte, hogy ő ehhez soha nem adná a nevét, ezért ha Johnson lesz a miniszterelnök, szerdán benyújtja lemondását Theresa May távozó kormányfőnek, még mielőtt May ugyanaznap bejelenti saját lemondását az uralkodónak.

Boris Johnson volt külügyminiszter, aki hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel verseng a pártvezetői és a kormányfői tisztségért, a kampányban többször is kijelentette, ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz Brexit-megállapodás, akár nem.

Hunt ennél rugalmasabb álláspontot hangoztatott: miniszterelnökké választása esetén az a terve, hogy kormánya már augusztusban összeállít egy új megállapodási javaslatot a kilépés feltételrendszeréről, és szeptemberben hivatalos tárgyalásokat kezd az Európai Unióval arról.

A külügyminiszter egyértelművé tette, hogy nem tekinti kőbe vésettnek a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapját, és ha mutatkozik lehetőség egy új megállapodásra az EU-val, akkor ennek megtárgyalása és elfogadtatása érdekében elképzelhetőnek tart egy későbbi kilépési időpontot is.

A Konzervatív Párt vezetőválasztási versengésének favoritja azonban Boris Johnson, és Philip Hammond pénzügyminiszter a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: nem tudja elfogadni Johnson azon elképzelését, hogy Nagy-Britannia október 31-én akár megállapodás nélkül is kilép az Európai Unióból. Hozzátette: jóllehet mindkét jelölt hangoztatta azt a szándékát, hogy új megállapodást érjen el október 31-ig az EU-val a Brexit feltételrendszeréről, ez azonban teljesen lehetetlen, hiszen a brit parlament az addig hátralévő időben jórészt szünetet tart, és az új Európai Bizottság is csak november 1-jén alakul meg.

Theresa May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a Brexit feltételrendszeréről, ám a brit parlament ezt azóta háromszor is elutasította – May elsősorban emiatt jelentette be távozását a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

Utódját a párt 160 ezer tagja választja meg postai úton. A szavazólapoknak hétfő estig kell beérkezniük a Konzervatív Párt választási központjába, a győztes kilétét kedden jelentik be, Theresa May szerdán adja át a pártvezetői és az ezzel járó miniszterelnöki tisztséget utódjának.

A jelenlegi Brexit-megállapodás legvitatottabb eleme az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli meghonosításának elkerülését célzó tartalékmegoldás, a backstop. Ennek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely feleslegessé tenné az ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

Ez a 499 kilométeres határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára a Brexit után. A keményvonalas tory Brexit-tábor azonban hallani sem akar a backstop megoldásról, és mind Johnson, mind Hunt egyértelműen jelezte a kampányban, hogy az EU-val olyan új megállapodásra törekszik, amelyben ez a megoldás nem szerepel.

Simon Coveney ír miniszterelnök-helyettes azonban a BBC televízió vasárnapi műsorában kijelentette: az EU nem fogja elvetni a két és fél évi tárgyalással, kompromisszumok árán elért Brexit-megállapodást. Coveney szerint az Európai Unió egységes ebben a kérdésben, és nem kívánja megváltoztatni ezt az álláspontját.

Forrás: MTI